Kriszti & Robi menyegzője 2010. 07. 17.

Kriszti és Robi

Egy forró nyári napon, kedves kolléganőm Krisztina és vőlegénye Robi örök hűséget fogadtak egymásnak az Úr színe előtt. Az a megtiszteltetés ért minket (férjemet és engem) hogy mi készíthettük az esküvői fotóikat. Ez mindig nagyon izgalmas, hiszen a menyegző nem egy olyan esemény, amit meg lehet ismételni, ha nem sikerülnek a fotók.


A Kertészeti Egyetem arborétumában készítettük a “műtermi” képeket. Szerintem nagyon jók lettek. Kriszti ruhája úgy funkcionált, mint egy nagy lepkeháló. A három réteg tüllön átment minden bogár, és mint egy fekete öv letelepedtek a selyem ruhán. Időnként ki kellett tisztítani, "bogártalanítani" kellett a menyasszonyt, de megérte, mert nagyon szép helyen, szép képeket készítettünk. A polgári esküvő után mentünk a gyülekezetbe.

Roskadásig telt asztalok

A gyülekezeti tagok nagyon kitettek magukért, gyönyörűen fel volt díszítve az amúgy silány és jellegtelen terem. Az igehirdetésben a pásztor a szeretetről beszélt, annak különböző típusairól . Nagyon érdekes, mert miközben mentünk a polgáriról az egyházira, pont arról beszélgettünk az ifjú párral a kocsiban, hogy a házasság kötésnél, a kimondott szó érvényesíti a házasságot, és az aláírás csak a szót hitelesíti.. És Imre (a gyülekezet pásztora) is megemlítette ezt. A szeretetvendégségen a szendvicsek és a sütemények, torták nagyon gusztusosak, és finomak voltak.

Az utolsó két pár, a többiek már kiestek

Közösségi játékokkal mozgatták meg a násznépet. Azután pedig a vőlegény került nehéz helyzetbe, mert öt pár női kéz közül kellett kiválasztania felesége kezét, természetesen bekötött szemmel.

Szóval jó kis menyegző volt ez!

 
 
 
 
Ízelítőül még pár kép: