„Emberek a kereszt körül” volt a címe a 2010. május 16.-án megrendezett bibliaversenynek. Hat bibliai történet alapján kellett felkészülni száz - hat, hét és tizenöt év közötti - gyermeknek, akik zsúfolásig megtöltötték a Damjanich u.2. szám alatti imaházat. A felsősök egy része már csak a karzaton kapott asztalt, ugyanott helyezkedtek el a gyermekeket kísérő szülők is. Amelyik gyermeket a hozzátartozói nem tudtak elkísérni, azért a palántás gyermektanítója ment el, és kísérte a helyszínre.
Honnan jöttek a kis versenyzők? Színes volt a paletta. Budapest számos kerületét képviselték, Szentendre, Pomáz is elküldte a követeit, de ott voltak Kerecsendről, Békésről, Szolnokról, Ózdról is, hűséges gyermektanítóik kíséretében. Autóval jöttek, vállalták a hosszú utat, a korai felkelést, a viharos időben való zötykölődést. Lehet, hogy nem sokkal hazaérkezésük után egyik-másik utat már le is zárták a patakok kiöntése miatt. A szolnoki csapatnak hazafelé még egy útja volt: falunapon kellett báboznia, így az eredményhirdetést is alig tudták megvárni, hogy vihessék az örömüzenetet az őket váró falusi gyermekeknek.
Jó volt körülnézni a színes kis csapatban. Izgatott arcocskák, összedugott buksik, lelkesen tapsoló doboló kezek. A kezdő éneket hamar megtanulták, és lelkesen fújták. Voltak ismerős dalok is: aki részt tudott venni a húsvét előtti bábelőadásokon, az már tudta, s teljes örömmel énekelte velünk: „Feltámadt! Igen, feltámadt!”
Négy gyermek alkotott egy csapatot. Volt köztük szőke, fehérbőrű, és erősen kreol, nagy sötét szemű kisfiú és kislány is. Teljes egyetértésben dolgoztak, gondolkoztak a feladatok megoldásán. Csodálatos csapatneveket választottak maguknak: pl.: „ Pilátus felesége” csapat; „Százados hite” csapat ; „Gecsemáné kert” ; „Utolsó vacsora” csapata stb.
Sok izgalmas feladat volt. Marika néni és munkatársai mindent megtettek azért, hogy a versenyzők ne unatkozzanak. Szavakra szétszabdalt aranymondásokat kellett időre összerakni. Fel kellett ismerni, hogy a felmutatott tárgyak (illatszeres üveg, bor és kenyér, nádpálca, töviskoszorú, lepel, stb.) melyik bibliai szereplővel kapcsolatban fordultak elő a történetekben. Képet is kaptak, ahol a szereplőket vonallal össze kellett kötni azzal a mondattal, amit a történetben kimondtak. A tanítók által bemutatott (pantomim) jeleneteket fel kellett ismerni. Meg kellett határozni a hallott állításokról, hamis vagy igaz kijelentés hangzott el. Felemelkedtek a piros vagy zöld táblák, és meg kellett állapítanunk, hogy komolyan felkészült csapatokkal állunk szemben. Azt is felmérte a zsűri, mennyire tudják a tanultakat a saját élethelyzeteikben alkalmazni.
A dolgozatjavításban saját szememmel győződhetett meg a bizottság arról, hogy a gyerekek komolyan felkészültek.
A legkedveltebb, és egyben utolsó feladat az volt, amikor minden csapatnak verset vagy dalt kellett alkotnia a tanult hat történet alapján, majd elő kellett adnia a mikrofon előtt. Kaptak hozzá ritmust-ütő hangszereket, csörgőket, ha kérték.
Mindannyian elámultunk. Az adott rövid idő alatt a gyermekek csodálatos dalokat, rövid szabad verseket hoztak létre, ritmusosan előadták, és benne volt a szívük, a hitük. Egyik jobb volt, mint a másik. De leginkább megragadott bennünket, amikor a kerecsendi csoportban 12-14 éves sötét szemű, hajú, kedves kis roma lányok gyönyörű hangon előadták a dalt, amit ez alatt a rövidre szabott idő alatt komponáltak. Jézusról énekeltek, a Megváltóról és ragyogott a szemük. Azután még egy ráadást is énekeltek, amit már nem ott költöttek. Megható pillanatok voltak.
Az eredmény értékelése után minden résztvevő gazdag ajándékot kapott. Isten meghallgatta az imádságainkat, és nagylelkű támogatóink segítettek ebben.
Örömteli, meghitt hangulatú nap volt ez az ötödik verseny-nap. Reménnyel töltött el minket. Újra megerősödtünk abban a meggyőződésünkben, hogy Magyarország sokféle bajára, problémájára, szétszaggatottságára, a roma kérdésre is egy megoldás van: az Úr Jézus Krisztushoz való megtérés. Ezt kell tovább, még nagyobb erőfeszítéssel munkálnunk a gyermekek között etnikai származásra való tekintet nélkül, mert ők a jövő pillérei lesznek.
|
Igeverset kellett kirakni |
|
Feladatlap kitöltése |
|
Ide mit is kell írni? |
|
Az állítás igaz vagy hamis? |
|
Ez az állítás igaz |
|
Újpesti csapat |
|
Bemutatkozik a szentendrei csapat |
|
Ózdról is jöttek versenyzők |
|
Ők a VIII. kerületből jöttek |
|
Hatodikos csapat (ők nyerték meg a felsősök versenyét) |
|
Marika néni bemutatja a grillázs koronákat
(ezek a nyeremény részei) |
|
Feladatok ismertetése |
|
Kerecsendi csapat |
|
Bíborka néni csapata |
„Mert én az Úr, a jogosságot szeretem, gyűlölöm a gazsággal szerzett ragadományt, és megadom híven jutalmukat és örök szövetséget szerzek velük. És ismeretes lesz magvuk a népek közt és ivadékaik a népségek között, valakik látják őket, megismerik őket, hogy ők az Úrtól megáldott magok.” Ézs. 61,8-9
|
A fárasztó munka után jól esett a szendvics |
|
Szülők is falatoztak |
|
Az ebéd készen áll |
Az ebédszünet után átrendeztük a termet és a versenyzők, szülők, vendégek nézőkké váltak, és együtt megnézhettük a "Szeretetre vágyó süni" történetét.
|
Annamari beszélt a szívről |
|
Sokan nézték az előadást |
|
A sünike "szúrós " mindenkivel |
Jó volt együtt lenni! Remélem jövőre ugyanígy találkozunk, hogy számot adjunk a tudásunkról.