Előző hétvégén anyósoméknál voltunk, ahol anyósom fánkot készített. Zolika és Andriska rengeteget ettek belőle, vagyis mindet megették. Ez azért nagy szó, mert eléggé válogatósak. Andris még csak csak megkóstol új ízeket, de Zolit nem lehet erre rávenni. Így ha valami ízlik neki, azt nagyon értékelni kell. Elhatároztam, hogy ezt én is kipróbálom, mármint a fánksütést, mert még sohasem csináltam. Hosszú évekig szeretni sem szerettem, mert valamikor alsós koromban (szóval jó régen) volt fánk az iskolában ebédre, amit porból készítettek, én pedig rosszul lettem tőle.
De most elhatároztam, hogy megpróbálom. Szerdán délután bedagasztottam, megkelesztettem, és a fiúkat hívtam segítségül a kiszaggatásban. Azt hiszem, rajtuk több liszt volt, mint a deszkán, de nem bántam, mert nagyon élvezték. Zsoltinak szóltam, hogy az újonnan vásárolt fényképezőgépet üzemelje be, és örökítsen meg minket.
A fánk nagyon szépen megsült, szalagos lett. Csak egyet nem tudott: kihülni, mert mire kihült volna elfogyott... ezek szerint finom is lett!
Legközelebb többett kell készíteni.
|
Készülnek a fánkok |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése