2011. május 13., péntek

Én csak ültem, és szájtátva hallgattam...

Ezek egy kislány szavai voltak az egyik XV. Kerületi iskolában, ahol előadtuk a “Szeretetre vágyó süni” című bábdarabot. Ebben a húsvéti bábidőszakban 12 intézményben, 13 előadást tartottunk, közel 1500 gyermek előtt. volt nagyon a bábcsapatunk. Mindig mindenki tudta mi a dolga, és tette is azt. Olgi és Peti a szabadságukat áldozzák arra, immáron második bábszezonban, hogy gyerekek tömegei előtt hirdessük az evangéliumot, szavainkkal, énektanításunkkal, ajándékainkkal és végül, de nem utolsó sorban magával a bábdarabbal. Sün Benő története nagyon izgalmas és megható. Láthatjuk hogyan változik meg a szúrós modorú süni, az isteni szeretet hatására, kedves barátságos állattá. Nagyon tetszett gyereknek felnőttnek egyaránt. Megért minden fáradságot , kihasználni az iskolák nyitottságát, így húsvét előtt. Mert tényleg fáradságos, az a napi 3 előadás. Nem csak maga a bábozás a fárasztó, hanem ami előtte és utána van. Megérkezünk egy iskolába, megkeressük az illetékest, aki útba igazít, hogy hol lesz az előadás. Kezdődhet a bepakolás. Paraván, bábok, fénytechnika, hangtechnika, ajándékok stb. Mindent felállítunk, elrendezünk. Sokszor a termet is nekünk kell berendezni. Érkeznek a gyerekek. Bemutatkozás, jégoldó játék, énektanítás, bábdarab, visszakérdezés üzenettel, ajándékozás. Húúú, vége az első előadásnak! Vagyis még nincs. Mindent szét kell szedni, elrakni a helyére, és indulhat ki a kocsiba. Pontosabban nekünk kell kivinni, kihordani. Ezután indulunk a második iskolába, majd a harmadikba. A repertoárban szerepel harmadik emeleti tornaterem, alaksori pinceklub, óvodai csoportszoba stb. Szóval tényleg komoly fizikai teljesítmény. De nem baj, megéri; esténként férjecském megmasszírozta a vállaimat. Volt egy aranyos kis jelenet. Az egyik XVI. Kerületi óvodában történt: Mindent felállítottunk, elkészültünk, jöttek a gyerekek. Nem kevés, 100 gyereket ültettek le egy kicsi teremben. Mindenki elhelyezkedett, Olgi már indult előre, hogy megkezdjük a műsort, amikor csak azt lehetett hallani a gyerekek közül, hogy bööö . A terem közepén, leg középen, egy kislány elhányta magát. Indult a nehezen elrendezett 100 gyerek megmozgatása, a hányás feltakarítása, az összehányt cipők és székek lepucolása, szellőztetés stb.
10 perccel később, de megkezdtük az előadást.
Szóval sok helyen, sok gyerek között jártunk, és élveztük mi is és a gyerekek is.
Egy időben Budapesten 4 bábcsoport járta az iskolákat, országszerte pedig közel 50. A határon túl is bábozott 6 bábcsoport.
A budapesti bábcsoportoknál volt elég sok támadás. Úgy látszik az ördög nem vette jó néven, hogy ilyen sok gyermeket szeretnénk elérni az evangéliummal. Az egyik bábcsoport oszlopos tagja a bábidőszak kezdete előtt pár nappal focizott és eltörte a kezét (a jobbat, a bábos kezét). Ebben a csoportban ő volt a sofőr és a pakolós egyaránt. De hősiesen végig csinálta balkézzel a dolgot.
A másik csoport csak lányokból állt.Az egyik megütötte a térdét (térdelve bábozunk), a másik meghúzta a derekát (nehéz cuccokat kell cipelnünk). De ennek ellenére felkészültek, betanulták a darabot, és már másnap indultak volna, amikor a harmadik tagnak szóltak, hogy menjen dolgozni, azonnal kezdhet. (régen munkanélküli, várt a munkára). De hála az Úrnak egy másik testvérnő adta magát, villám tempóban betanulta a darabot, és indulhatott a csoport.
A mi csoportunkat elkerülték az ilyen fajta támadások. Nekünk a felkészülési idő volt nehezebb. Egyik héten a mi fiaink betegedtek meg, azután pedig Olgiék fiai dőltek ki. Így a próbáink voltak egy kicsit megnyírbálva, de mindennel elkészültünk időben.
Beteszek pár képet, de sajnos nem az én képeim, Esztertől kaptam őket. Én egy nap vittem gépet, de annyi minden mást kellett csinálni az előadás alatt, hogy fényképezni nem nagyon maradt időm. Így Eszter képeiből teszek be párat.

 Annamari bábcsoportja

A prédikáció alatt Andi tartotta a mikrofont Annamarinak


Gábor és a törött kéz

Mariann és Andi váltották egymást, mert munka mellett vállalták a bábozást














Csilla bábcsoportja

Rita vezette a sárga kisbuszt

Krisztiék csapata éppen a tanári ajándékokat csomagolja


Ambrus nagy segítség volt

 

Peti hangolja a gitárt az énektanításhoz
 
Imádság előadás előtt


Prédikációm szemléltető eszköze: a gesztenyemassza
Itt éppen én vagyok a sünike

Kriszti és csapata

János a gyerekeket szórakoztatja a kézen járásával

 
Mindenki nagyon figyel
kicsik...
...és nagyok egyaránt


Molli nagy segítség az ajándékozásnál
Ajándékosztás

 

Zsülike is megkapja a magáét
Mi is mind megkaptuk
Ez érdekesebb, mint az olvasókönyv
Milyen sok érdekes feladat
Gergő már neki is látott a feladatoknak

Nagyon élveztem ezt a bábidőszakot. Remélem az a sok kiosztott cd meghallgatásra került, a Palánta postákat elolvasták, és az Ige végzi a munkáját és nem tér  vissza üresen!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése