Vasárnap ebédre hivatalosak voltunk kedves kollégám pásztor Kiss Laciékhoz. Nagyon kedves család. Van három gyerekük, akiket már kicsi koruktól ismerek. Istentisztelet után bejöttek értünk, hogy "konvojban" tudjunk menni. Nagyon szép helyen laknak, gyönyörű kilátással a János-hegyre.
Felfedeztük a lakást, majd a gyerekek kezdték meg az ebédelést. Nagyon élveztem a közösséget. Minden nagyon ízlett, de ami ennél is sokkal fontosabb, jókat beszélgettünk és így jobban megismertük egymást. Ebéd után a két fiú (Zsolti és Laci) összeszedték az összes gyereket (mind az ötöt) és elmentek egy közeli rétre sárkányt eregetni. Íjászkodáshoz is készültek, de az erős szél ezt nem tette lehetővé.
Közben Mariann és én otthon maradtunk és nagyon jókat beszélgettünk. Sok olyan téma került szóba, amit nem is tudnánk egymásról, ha nincs egy ilyen alkalom. Hálás vagyok Istennek ezért a családért, az ő barátságukért, és a szeretetért, amivel a fiúkat is felkarolták a Khariszban.
(Laci ott tanít, és mind a három gyerek ott tanul)
Most néhány fénykép a délutánból.
A gyerekek kezdték az ebédet |
Nagyon finom volt minden! |
"Aki nem lép egyszerre..." |
A fegyver hordozó |
És a fegyver hordozó hordozója |
Játék az udvaron |
Repülj, sárkány, repülj! |
Jó magasra szállt a sárkány |
A Kiss lányok és a kisfiúk |
Andrisnak is tetszett a hintázás |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése